Semmelweis nap
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
Minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe már 1992 óta. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. 2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék. A javaslat 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap az egészségügyben dolgozók és az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban állók számára munkaszüneti nap.
Semmelweis Ignác élete, munkássága
A gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, Semmelweis Ignác (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) 1844-ben avatták orvosdoktorrá. Semmelweis Ignác 1847–48-ban a bécsi I. és II. számú szülészeti osztályon gyermekágyi lázban megbetegedett és meghalt anyák eseteinek tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy a fertőzést a vizsgálatok során a szülőnők nemi szervébe jutó „bomló szerves anyagok” okozzák. Ezen megállapításait még a baktériumok felfedezése előtt tette meg. A két klinika közti halálozási különbség abból adódott, hogy az I. számú osztályon a bonctermi gyakorlatok után megfelelő fertőtlenítő tisztálkodás nélkül vizsgálatot végző orvostanhallgatók, orvosok terjesztették a fertőzést. Ezek alapján hozott intézkedéseket a tisztaság elérésére, és a klórvizes, klórmeszes kézfertőtlenítést kötelezővé tette. Eredményeképpen a két osztály megbetegedési és halálozási aránya megváltozott, és egy százalék körülire csökkent a gyermekágyi lázból adódó halálozás a korábbi 10 % feletti gyakoriságról. A rendszeres publikálást ebben a fontos témában csak 1857-ben kezdte el a Markusovszky által megalapított Orvosi Hetilapban. 1861-ben terjedelmes monográfiát írt a gyermekágyi láz okáról és megelőzéséről, azonban széleskörű hatást nem ért el vele; a gyermekágyi láz itthon és külföldön számos kórházban változatlan hevességgel pusztított.
Semmelweis türelmét vesztve egyre hevesebb támadásokat indított az értetlen szakma ellen; újabb „körlevelei”-ben egyenesen gyilkosoknak nevezte módszerét nem alkalmazó kollégáit. Végül elméje elborult, nyomasztó körülmények között, zárt osztályon fejezte be életét, állítólag a durva bánásmód miatt kapott sérülésekből kialakult szepszis következtében. Halála után sem figyelt fel találmányára az orvostudomány, csak évekkel később derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték alkalmazni. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.
Semmelweis Ignác nevét ma múzeum és emlékérem is őrzi. Életútját legbehatóbban az egykori szülőházából átalakított múzeum belső és külső munkatársai tanulmányozták, s hagyatékát, tárgyi és írásos emlékeit is ott őrzik. Díszsírhelye is ott található. Munkásságát az utóbbi években legrészletesebben Benedek István és Antall József dolgozta fel.